Ígértem, hogy elárulok Nektek 1-2 féltve őrzött titkot, tanulságos történetet a hazai pénzügyi- és befektetési szakmából életből. A hipotézis, amit bizonyítani szeretnék ezzel a bejegyzéssel, hogy az Állami Számvevőszék, a KELER, és a BÉT szor(g)osan együttműködik. Ez Venezuelában, Észak-Koreában, vagy éppen Oroszországban rendben is lenne, de egy uniós,  jogállamiságot hirdető, demokratikus országban, mint a miénk, nem szabadna így lennie.

 

A SZTORI

B. Zsolt, a szexbotrányba keveredett, „példás” családapa, a vizek városának „kereszténydemokrata” ex-polgármestere 2007 tavasza óta meg akart válni a győri önkormányzat tulajdonában lévő 968 850 db-os Rába részvénypakettől. Mondhatnánk azt is, hogy csak az alkalomra várt. A részvénycsomag akkoriban a Rába a 7,2%-os tulajdonhányadát képviselte. B. Zsolt a szokásos közgyűlésen napirendre tűzte a város Rába részvényeinek eladását azzal a kikötéssel, hogy a pakett kizárólag szakmai befektetőkhöz kerülhet, spekulánsokhoz semmiképp. Ezt azzal indokolta, hogy a győri gyár biztonsága mindennél fontosabb.

Akkoriban a Rába árfolyama 1600 Ft alatt volt, és nemcsak a külföldi felvásárlási sztori miatt, hanem fundamentálisan is alulértékelt volt, eladni tehát nem volt érdemes.

In medias res: 2007. szeptember utolsó hetén – amikor is az árfolyam 2800 Ft környékén volt – valaki óriási mennyiséget, 100 000 db Rába részvényt öntött egyben a piacra. Később kiderült, hogy a salgótarjáni vasöntöde és tűzhelygyár jogutódja, a Wamsler SE szabadult meg a részvényeitől.

Az árfolyam 1 perc alatt 400 forintot zuhant, 2400 fogta meg a kurzust, ami másnap 2500 Ft körül stabilizálódni látszott, ekkor lépett B. Zsolt és csapata, akik 2150 Ft-os részvényenkénti áron, tőzsdén kívüli aukció keretében, az Equilor-on keresztül a KBC brókerháznak értékesítették pakettjüket. „Érthetetlen” módon 370 Ft-al az aznapi átlagos piaci ár alatt. Ez közel 370 millió forintos „bukta”, mindez 2007-ben, ami ma az inflációval korrigálva barátok között is 1 milliárd…

Tehát 370 milliós veszteség a győri önkormányzatnak. Hogy is mondta az ex-polgi? Csak abban az esetben válnak meg a részvényektől, ha azok szakmai befektetők kezébe kerülnek, s nem spekulánsokéba. A K&H csoport égisze alá tartozó KBC egy brókercég még aznap, a szakma szabályainak megfelelően nem egyben, hanem 5-, illetve 8000-es tételekben (hogy ne okozzon markáns árfolyamzuhanást) el is adott a BÉT-en, hagyományos tőzsdei kereskedés formájában 600 000 részvényt. A piac pedig felvásárolta azokat átlag 2525 Ft körüli áron. A brókercég pár óra alatt kb. 240 millió forintot kaszált az üzleten, és még maradt 368.850 db részvényük a csomagból.

In medias res: ha több brókerhez szervezik ki az értékesítést, árfolyamesés nélkül is el tudták volna adni az egész csomagot. Ráadásul, ha korábban, a Wamsler SE döntése előtt bíznak meg valakit, akkor 2700-2800 között fut a részvény és nem 2150-ért… Az üzleten tehát 700 milliót bukott Győr városa.

 

BENNFENTES KERESKEDÉS

Ami a Wamsler SE 2007. október 1-ei, hétfői eladását illeti, amikor szándékosan egyben öntöttek a piacra 100 000 db Rába papírt, és ezzel a lépésével komoly árfolyamesést generáltak, felveti a bennfentes kereskedelem gyanúját, ami kellő utánjárással is csak nehezen bizonyítható. Ők nagy valószínűséggel megbízható infóval rendelkeztek a másnapi győri tranzakcióról. Mi több, az árfolyamesés nekik is jól jött. Egy vesztes volt csupán: Győr, vagyis 130 ezer magyar állampolgár.

És ahogy az előre kitervelt insider trading-nél lenni szokott, a Wamsler SE 80.000 db részvényt másnap vissza is vásárolt, kb. 10%-al olcsóbban, mint amennyivel értékesítette a sajátjait korábban.

B. Zsolt, a bennfentes tőzsdei kereskedés szakértője Győr város közgyűlésén magyarázza az igazát.

 

EGY JÓ SZAKÁCS A TÁLALÁSRA IS ÜGYEL

Zsolt a fenitek ellenére rendkívül sikeresnek ítélte az ügyletet. A közgyűléssel ugyanis korábban megszavaztatta, hogy akár a 2000 Ft/részvény árat is elfogadható számukra. A soron következő közgyűlésen dagadó mellkassal jelenthette be, hogy a város a várakozásokkal ellentétben 150 millióval jobban járt.

In medias res: a részvényeket akár 2800 körüli áron is el lehetett volna adni, az árfolyam majd egy hetet ekörül oldalazott. Sőt, az akkoriban a Rábát övező eufória miatt a további emelkedés sem volt kizárt.

 

ÍGY RABOLNAK A NAGYOK

“Tedd tönkre, majd add el egy havernak olcsón, és visszakapsz (vagy nyersz) sokat.” Ez esetben pedig nem csak lenyomták az árat, hanem ez alatt is 17%-al, 370 Ft-al olcsóbban adták el a közvagyont! Szakmai kézbe. Egy brókerháznak. Spekulánsok kizárva.

B. Zsolt gyakorlott tőzsdézőként azzal érvelt, hogy amennyiben ők dobják piacra a részvénypakettet és ezt megtudják a befektetők, az lényegesen nagyobb árfolyamesést eredményezett volna. Az érvelése ott hasal el, hogy a tranzakció napok, mi több, hetek óta lógott a levegőben. Arról nem is beszélve, hogy egy ekkora ügylet esteében az eladót csak utólagos bejelentési kötelezettség terheli, s ez idő alatt ki is futott volna a tranzakció. Nem beszélve a Wamsler 100 000 db-os, egy nappal korábbi eladásáról, ami jóval nagyobb esést produkált, mint a KBC bróker olcsón vett 6x-os(!) mennyisége másnap. Október 1-én, hétfőn a Rába a nyitóértékéhez képest zárásra 5%-ot esett, de a napi maximumhoz képest a papír járt -10%-on is. Ehhez képest, másnap a KBC 600.000 db-os eladása zárásig alig volt -2%, de ezt is inkább az előző napról átragadt pánikhangulat okozta, ugyanis még menekültek a részvényből.

B. Zsolt csak annyit reagált az áron aluli értékesítésre, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.  A magát a közgyűlés előtt tőzsdeszakértőnek tituláló ex-polgármester azt is kijelentette, hogy nem ér ennyit a részvény, túl van értékelve. A harmadik érv pedig az volt, hogy – „kicsit alacsonyabb áron” ment ugyan el a város pakettje – a pénz sürgősen kellett, és ezért jobban megtérül, ha náluk van, egyből betolják a városi fejlesztésekbe. Később az is kiderült, hogy a pénzt egyszerűen berakták a bankba, fél évre lekötve.

A kérdés csak az, hogy mennyit csúsztatott vissza B. Zsolt zsebébe a KBC? Nemrég engem is be akartak vonni egy ehhez kísértetiesen hasonló ügyletbe, ahol a haszon „szokásos” 30%-át ígérték, vagyis itt is ezzel a profithányaddal lehet kalkulálni.

 

MÉG NINCS VÉGE A TÖRTÉNETNEK

A Wamsler – látva a történteket – úgy döntött, hogy megpróbálja megszerezni a Rába 20%-os tulajdonhányadát. Úgy számoltak, hogy az ehhez hiányzó mennyiséget könnyedén fel tudják vásárolni a BÉT-en. Amikor nyilvánvalóvá vált számukra, hogy az ügylet az általuk elképzelt olcsó áron nem kivitelezhető, úgy döntöttek, hogy gyorsan eladják azt is, amijük van. Így sem keveset nyertek rajta… Természetesen ez is árfolyamzuhanást váltott ki másnap, konkrétan -5,2%-ot, és ez csak a kezdet volt. A Wamsler SE 200.000 db részvényt dobott a piacra, hatalmas tételekben. A hatás nem is maradt el: a kereskedés végére -7,9%-on jegyezték a papírt. A Wamsler tovább öntött, és kitört a pánik: 10 nap alatt 40%-ot zuhant a Rába, kinyírva ezzel a kisbefektetőket.

Ami a Rába tőzsdei szereplését illeti, azóta egy viszonylag kiszámítható, erős részvényből speki papír lett, sokszor kevés likviditással és alacsony forgalommal.