Mindenki azt próbálja kitalálni, mit csinál az ún. “okos pénz”, vagyis azok a befektetők, akik egy lépéssel a piac előtt járnak. Elvileg ezt mutatja meg a kereskedési szokásokra és volumenekre alapozott Smart Money Flow Index (SMFI), ami előrejelezte a dot.com lufit és a 2008-as recessziót is. Az index alapján közeledünk egy újabb válsághoz, azonban nem mehetünk el amellett, hogy az elmúlt bő 10 évben alaposan megváltoztak a kereskedési szokások, a tőzsdén kereskedett alapok és az algoritmusok (HFT – high frequency trading) világában még megbízható-e a módszer, amire az előrejelzés épült.

Az SMFI feltalálója, Don Hays azt kutatta, hogy milyen tranzakciókat hajtanak végre, milyen tőzsdei pozíciókat vesznek fel a kevésbé tapasztalt magánbefektetők (retail szektor) és tapasztaltabb intézményi befektetők különböző piaci szituációkban. Az indikátor a feltételezésből indult ki, hogy a kisbefektetők gyorsan szeretnének reagálni a frissen olvasott hírekre, elemzésekre, azt remélve, hogy ebből tudnak majd profitálni. Hays megfigyelte, hogy a magánbefektetők általában már korán reggel, a piacnyitást követően, prompt áron megveszik a kiszemelt részvényeket. Ezzel szemben a tapasztaltabb befektetők kivárnak és inkább a piaczárás előtt aktívabbak. A retail befektetők esetében a gyorsaságra épített, sokszor érzelmi alapon meghozott döntés viszont ritkán jár profittal.

Hays a fentiekből kiindulva lemérte, hogy mekkora volumenű (forgalmú) kereskedés zajlik a kereskedési nap első fél és utolsó teljes órájában, majd a különbséget – attól függően hogy pozitív vagy negatív – hozzáadta az előző nap mért számhoz és így kapott egy indexet. Amennyiben az index pozitívan korrelált a mögöttes részvénypiaci indexszel, akkor további emelkedés volt várható, hiszen ez azt jelentette, hogy a piac úgy emelkedik, hogy az “okos pénz”, vagyis a nagy tőke is vásárol. Ha viszont divergencia volt a SMFI és a részvényindex között, akkor hamarosan irányváltozásra lehetett számítani a részvénypiacon. Így volt ez ’99-ben és 2006-ban is, amikor az S&P-500 részvényindex emelkedése mellett az SMFI elkezdett folyamatosan csökkenni. 1-2 éven belül mindkét esetben bekövetkezett a piaci összeomlás.

Jól látható az SMFI divergenciája ’99-ben és ’06-ban. Forrás:Bloomberg

 

Mit jelez most az index?

2017 óta ismét divergencia van a két index között, ’17 végétől pedig a különbség egyre inkább nő. A 2018 év végi bezuhanást követően az S&P visszatért a korábbi csúcsa közelébe, sőt kicsit meg is haladta azt, viszont az SMFI távol van a 2017 decemberi csúcsától. 

Jól látható, ahogy 2017-től kettéválik az S&P-500 részvényindex az SMFI indikátortól. Eszerint hamarosan válságnak nézünk elébe. Forrás: Bloomberg

 

Vajon most is hatékonyan működik az Smart Money Flow Index?

Két alapvető, az okos pénz indexet is befolyásoló változást kell figyelembe vennünk:

1. Egyre aktívabbak lettek az automatizált kereskedési rendszerek (HFT), amelyek napon belül és napszaktól függetlenül akár több 1000 ügyletet hajtanak végre

2. Időközben egyre nagyobb teret nyertek az ETF-ek (Exchange Traded Fund – tőzsdén kereskedhető befektetési alapok), melyek a kisbefektetők számára is alternatívák lettek a direkt részvény vásárlás helyett/mellett. Ilyen passzív alapokban idén már több mint 5000 milliárd dollár volt befektetve és ennek a folyamatnak komoly piaci hatásai is vannak. Azzal, hogy az ETF-eket kezelő fund manager-ek (vagy algoritmusok) főképp az elszámolási értéknap végén hozzák egyensúlyba portfóliójukat, sok korábban működő mutatót, köztük az SMFI működését is torzítják (ugyanis a kereskedési nap utolsó órájában már nemcsak az okos pénz, hanem az ETF-eken keresztül befektető, általában kevésbé informált kisbefektetők pénze is megjelenik).

A invesztíciós pénzáram követése és annak szétbontása különböző befektetői csoportokra ettől függetlenül lehetséges. Ezeket az adatokat meg lehet vásárolni erre specializálódott research cégektől, akik az MI (mesterséges intelligencia) segítségével még prediktív modelleket, térképeket is alkotnak a különböző befektetői csoportok piaci tevékenységéről és ennek a tőkepiacokra gyakorolt hatásairól.

A piaci szokások változásától függetlenül továbbra is sok intézményi trader a nap végén kereskedik, és persze továbbra is sok az olyan retail kereskedő, aki nem ETF-be, hanem konkrét részvényekbe teszi pénzét, jellemzően a nyitásban. Ennek megfelelően nem lehet egyértelműen kizárni, hogy az okos pénz index előrejelző hatása a kereskedési szokások változása ellenére is megmaradt. Amennyiben ez így van, úgy elkezdhetünk felkészülni a medvepiacra.