Senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő, így egy-egy felfutást vagy recessziót sem tudnak a közgazdászok precízen megjósolni előre. Főleg az utóbbit, mivel a válságok összetett és nem feltétlenül determinisztikus folyamatok eredményei.  Az viszont nem kérdés, hogy ezzel a problémával tudományos igényességgel foglalkoznak, s a pénzintézetek rengeteg pénz költenek rá. A 2010-es évekre az előrejelzések pontossága ugyan sokat fejlődött, ellenben a teljesítmények sokszor merőben különböznek: tényleg vannak jó és rossz előrejelzők.

Most éppen egy olyan negyed évszázadra (’89-’15) visszatekintő, 1000 nagyvállalatot felölelő japán tanulmány jelent meg, ami kimutatta, hogy a különféle vállalatok előrejelzései bizony mennyire eltérnek egymástól. Az alábbi két ábrán az előrejelzések szóródását, illetve az átlagos becslés valósághoz való viszonyát mutatja be:

 

Kép GDP előrejelzésről bejegyzésbe

A cégek adott éves GDP-növekedésre tett nyers előrejelzéseinek megoszlása, illetve az abszolút hiba mértéke.
Forrás: NBER

GDP-becslés kép bejegyzésbe

A t+1 időpontra vonatkozó becslések átlaga és a valós GDP-növekedés összevetése. Forrás: NBER

 

Az említett kutatásban arra voltak kíváncsiak: milyen kapcsolat látszik a cégek gazdasági (GDP) várakozásai és az elért profitjuk között? Mint kiderült, a cégek alapvető működését nagyban befolyásolta, hogy mit gondolnak a gazdaság jövőjéről. A meggyőződésük erősen befolyásolta, hogy mennyit ruháznak be, és hogy vesznek-e fel új dolgozókat. Érthető okokból, ez később jelentősen kihatott az elért bevételükre is (de a profitrátára már nem biztos) . Egyszóval közvetetten ugyan, de határozottan összefügg a cégek profitábilitása azzal, hogy mire számítottak a jövőbeli gazdasági elemzéseik során.

 

A kutatók összesen 6 fő megállapításra jutottak, amit az alábbiakban foglalok össze: 

1. Akiknél a gazdasági osztály nem csak számvitelesekből, hanem közgazdasági elemzőkből is áll, azok lényegesen pontosabb előrejelzéseket készítenek

2. Feltűnő az is, hogy általában azok a cégek becsülnek igazán jól, akik banki háttérrel rendelkeznek

3. Az optimista előrejelzések általában több beruházáshoz és erősebb toborzáshoz vezettek.

4. Aki nagyobbat tévedett az előrejelzéseiben, az kevesebb profitot ért el.

5. A tévedések közül a pozitív irány a rosszabb, vagyis az, ha túl optimista az előrejelzés a valósághoz képest.

6. Minél nagyobb, minél régebbi és minél produktívabb egy cég, annál jobb becsléseket készít. Sőt, ha igazán számít neki, hogy mi történik a gazdaságban (mint pl. egy banknál vagy hitelintézetnél), akkor szintén sokkal pontosabb előrejelzéseket láthatunk.

 

A fenti megállapítások mögött természetesen statisztikailag szignifikáns eredmények vannak, vagyis nem a véletlen művét látjuk. Az egyik legfontosabb konklúzió a kutatással kapcsolatban, hogy aki 1%-kal nagyobb előrejelzési hibát vétett, az 8%-kal kevesebb profitot realizálhatott. Ez felettébb jelentős eltérés. Kijelenthető tehát, hogy a cégek a makrogazdaság jövőbeli helyzetéről alkotott képe meglepően szorosan kapcsolódik a vállalat pénzügyi teljesítményéhez. Ez egy olyan eredmény, aminek fontos következményei lehetnek a jövőre nézve, s további kutatások indulhatnak a témában. A gond már csak az, hogy a GDP-t bizony mocskosul nehéz az elérhető – idősoros, strukturális, vagy éppen szemi-strukturális – modellekkel pontosan előrejelezni . Még akkor is, ha egyébként nincs válság.