Kezdetben úgy tűnt, Donald Trump csak az USA északi és déli szomszédja, Kanada és Mexikó ellen indít kereskedelmi háborút. Azóta eszkalálódott a helyzet, ugyanis az amerikai elnök ujjat húzott legfőbb kereskedelmi partnerével, Kínával is. Szó mi szó, a Trump által több mint 800 kínai terméktípusra bejelentett amerikai vámintézkedések igencsak megrázták a piacokat. A két ütemben tervezett intézkedés éves szinten 50 milliárd dollárnyi kínai exportot érint. Washington ezek után még további 200 milliárd dollárnyi kínai importra 10%-os vám kivetését helyezte kilátásba.

A legfőbb gondot most az jelenti, hogy Kína a saját vámjainak megemelésével megtorló intézkedéseket vezethet be az Egyesült Államokkal szemben. Egy ilyen lépés felhajtaná a bekerülési árakat, aminek hatására a kínai vállalatok vagy áthárítanák a megnövekedett költségeket a fogyasztókra, vagy elviselnék, hogy ezek a költségek a saját profitjukat fogják vissza.

Trump kép bejegyzésbe

Az Egyesült Államok elnöke egyszer s mindenkorra beírta magát a történelem könyvekbe azzal, hogy az amerikai gyártók védelmében konfrontálódni mert a legnagyobb kereskedelmi partnerével, Kínával.

 

DURVÁNAK TŰNIK VAGY MÉGSEM?

A jelenlegi kereskedelmi vámtarifa (50 milliárd dolláron 25%) a Kínából az USA-ba irányuló export kb. 2,5%-a, és a teljes kínai exportnak kevesebb, mint 1%-a, vagyis a közvetlen hatása valószínűleg kisebb, mint ahogy a közelmúltbeli piaci reakciók beárazták. Ha pedig a kínai bruttó hazai összterméket nézzük, akkor a Pekinget sújtó amerikai büntetővámok a legfrissebb felmérések szerint mindössze 0,2 százalékpontos hatással voltak a kínai GDP-re.

Trump elnök Kína stratégiai jelentőségű ágazatait célozza meg, nem az alacsonyabb szinten álló gyártóipart, mivel az annak termékeire kivetett vámok az importon keresztül megvalósuló inflációt, ezzel együtt pedig nagyjából 0,3-0,4%-os növekedés kiesést okozhatnának az USA-ban, amit igyekszik elkerülni.

A kilátásba helyezett újabb vámtarifák híre ismét megmozdította a piacokat, de mint az év korábbi szakaszában, úgy vélem, hogy ennek a piaci pullback-nek (visszaesésnek) inkább a befektetői hangulat volt a kiváltó oka, sem mint a fundamentális gazdasági mutatók alakulása. A volatilitás közelmúltban tapasztalt növekedése nem számít kivételesnek, és a jelenleg is tapasztalható piaci korrekció sem nevezhető meglepőnek, ha számításba vesszük, hogy a részvénypiacokon, azon belül is egyes szektorokban mennyire magasak az értékeltségek.

Amellett viszont nem mehetünk el szó nélkül, ha megvalósul a büntetővámok kiszélesítése, akkor előfordulhat, hogy ez a kínai megszorítások leépítéséhez, sőt akár a rövid távú monetáris vagy költségvetési lazításhoz vezethet, ami pozitív fejleménynek számítana a kötvényárfolyamok szempontjából. Ehhez a “A tőzsde sikerreceptje” CD-n hallható stratégia kiválóan idomul. 🙂

 

KONKLÚZIÓ

Bár az USA és a Kína közötti fűtött hangvételű kereskedelmi tárgyalások még eltarthatnak egy darabig, ami várhatóan továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorol majd a piacokra és a befektetői hangulatra egyaránt, a helyzet egyelőre kezelhetőnek tűnik. Ahogy a 2017-es legtöbbet kattintott blogbejegyzésemben már kifejtettem, a 9 éve tartó bikapiacból már nagy valószínűséggel nincs sok hátra, talán még egy utolsó long impulzus belefér… Ha viszont más országok részvételével kibővülne, ezáltal pedig globális szintre emelkedne az USA által kirobbantott vámháború, az már akár a tervezettnél is korábban hozhatná el a részvénypiacok alkonyát, vele együtt pedig menekülőtermékek, vagyis a kötvények és arany virágzását.