MEDDIG GYENGÜL A FORINT?

Nem csoda, hogy ez az utóbbi hetek központi kérdése, hiszen egy hosszan tartó oldalazásból lépett ki az EUR/HUF kurzusa, és “behúzta” a bűvös 320-as szintet is, ami igencsak figyelemre (vagy cselekvésre?) méltó. Azt, hogy mikor a legjobb leváltani az eurónkat vagy dollárunkat, netán angol fontunkat, nem tudom a pontosan. Ha hiszed, ha nem, nem is érdekel. Megtanultam már, hogy nem az alját vagy tetejét kell elkapni egy-egy mozgásnak, hanem a trendben kell benne lenni, lehetőleg minél tovább. Azt azonban tudom, hogy hol van a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alsó és felső tűréshatára, mikor lehet számítani jegybanki intervencióra, de ami még ezeknél is fontosabb, hogy melyek azok a tényezők, amik a forint gyengülését/erősödését okozzák.

 

A FORINTRA HATÓ “ERŐK”

Geopolitikai kockázatok

Jelenleg sok minden függ az EU és Magyarország viszonyától: mostanában kezdi megelégelni az unió, hogy Magyarország sorozatosan szegi meg kötelezettségeit, így a legfrissebb hírek szerint 100 milliárd forintnyi eurót hívhat vissza a támogatási keretből, valamint a jövőben negyedével csökkenhetnek a Magyarországra irányuló uniós pénzek. Ez nem sok jóval kecsegtet hosszú távon.

Az sem mellékes, hogy a feltörekvő devizákkal, mint pl. a lengyel zloty rendszerint együtt mozog, vagyis pozitívan korrelál a forint. A mozgás tekintetében legtöbbször a török líra az irányadó, ami jelenleg kiszolgáltatott helyzetben van (a török jegybank gyors kamatemelése nem érte el a kívánt hatást, már ott tartunk, hogy a törökök elnöke, Erdogan térden állva könyörög a népének, hogy váltsák lírára a devizatartalékukat, megmentve ezzel a török fizetőeszközt).

 

Állampapírpiaci mozgolódás

Nem mindegy, hogy hazai vagy külföldi befektető veszi a forintban jegyzett állampapírt. Ha az utóbbi vásárol magyar állampapírt, akkor előbb a külföldi devizáját el kell adnia, és forintot kell vennie. Ha az a tendencia figyelhető meg, hogy a külföldiek vásárolják tömegesen a magyar állampapírokat, akkor ez a forintot erősíteni fogja. Ha pedig megválnak tőlük, akkor a forint eladásával vásárolnak külföldi devizát, ami gyengítőleg hat a magyar fizetőeszközre.

No, de mitől függ, hogy veszik vagy adják az állampapírok a befektetők? Egy körültekintő invesztor nem tesz mást, minthogy összehasonlítja a a magyar állampapírokat más állampapírok hozamával, és ha egy külföldi állampapír nagyobb hozammal kecsegtet és legalább ugyanolyan biztonságos (nem lehet államcsőd közeli állapot, stagnálnia vagy növekedési pályán kell lennie az adott ország gazdaságának), akkor a külföldi állampapírt fogja választani a hazai helyett. Ha pedig már tulajdonol magyar állampapírt, akkor azok eladásához vezethet egy-egy ilyen felülvizsgálat. Ez a folyamat a forint gyengülését támogatja.

Ugyanígy az ország – a különböző hitelminősítők által történő – kockázati besorolása, elemzői vélemények, tanulmányok is hatással vannak az állampapír piacra. A romló kilátások, leminősítések hatására eladói nyomás alá kerülhetnek a hazai állampapírok, forintgyengülést idézve ezzel elő. Ha pedig bizakodók az elemzők és gazdasági fellendülést helyeznek kilátásba, akkor az a forint erősödését támogatja.

Érdemes lekövetni a  világ globális tőke- és pénzpiaci alakulását is, hiszen válságok idején törvényszerű, hogy csökken a kockázatvállalalási hajlandóság és a befektetők az ún. safe haven (biztonságos kikötő) országok (pl. Svájc) állampapírjait veszik. Ez a folyamat is gyengítheti a forint kurzusát.

 

Export-import mérleg

A hazai vállalkozások, ha külföldön értékesítik a termékeiket / szolgáltatásaikat, vagyis exportálnak, akkor a külföldi devizát (pl. eurót) forintra váltják, magyarán külföldi devizát adnak és forintot vesznek. Ez a forint árfolyamát hivatott erősíteni. Ugyanez a helyzet, ha a külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahozzák vagy utalják a jövedelmük egy részét, mivel ezek is végül forint vételt jelentenek. A befelé irányuló turizmus fellendülése is erősítheti a forint árfolyamát, mivel a turisták forintot vesznek.

A fenti tényezőket azonban a külföldről történő behozatal, más néven az import ellensúlyozza az export forint erősítő hatását. Ez esetben a külföldi árukat / szolgáltatásokat külföldi devizában vásároljuk meg, azaz eladjuk a forintot és pl. eurót veszünk. A folyamat a forintot gyengíti.

Az export-import különbözet a külkereskedelmi mérlegből követhető nyomon és ennek változása hatással lesz a  forint árfolyamára. Ha az export meghaladja az importot, ezáltal pedig az export-import különbség növekszik, akkor egyre több termék / szolgáltatás kerül értékesítésre külföldön, ez pedig hazai fizetőeszközt erősíti. Jelenleg a fizetési mérleg erős többletet mutat, tehát az export meghaladja az import összegét.

 

Monetáris politika és deviza swap

Laza és szigorú monetáris politikát különböztetünk meg a jegybankok részéről. Az előbbi esetben csökkentik az alapkamatot, az utóbbi a kamatemelésről szól. A kamatvágás és a fenntartott laza kamatpolitika jellemzően gyengébb fizetőeszközt eredményez, míg ezzel szemben a szigorodó monetáris politika devizaerősödést “garantál”. Jelenleg az MNB ultralaza monetáris politikát tart fenn, ami a forint gyengülésének kedvez. Jelenleg 0,9%-on áll az irányadó kamat, jelenleg ez a valaha látott legalacsonyabb kamatszint (volt már 28% is). A jegybank az elemzői várakozások szerint középtávon kamattartásra rendezkedett be, és csak kirívó esetben hajlandó hozzányúlni az alapkamathoz. A kamatláb alakulása tehát szorosan összefügg a forint árfolyamával, úgyhogy ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni!

Kevesen tudják, de az MNB-nek vagy egy egészséges forintzónája, ami 300 és 320 közé tehető. Ez nem azt jelenti, hogy nem mehet feljebb/lejjebb az árfolyam, hanem hogy hosszútávon egészen biztosan nem maradhat a tűréshatáron kívül. Érdemes tehát 320 fölött shortolni a magyar fizetőeszközt, ugyanis a Magyar Nemzeti Bank előbb-utóbb be fog avatkozni (a magyar cégek védelmében, ugyanis a gyenge forint rossz leváltást eredményez, ami versenyhátrányba szorítja őket a külföldi vállalatokkal szemben).

A jegybank szóbeli és tettleges intervenciókat, más néven beavatkozásokat hajthat végre. Az egyik ilyen eszköz az ún. deiza swap, azaz deviza csere ügylet. A külföldről érkező eurót a vállalkozások a saját kereskedelmi bankjuknál váltják át, azonban nem halmozódik fel temérdek euró a bankrendszerben, ugyanis a bankok az eurót az MNB deviza swap ügyletein keresztül forintra cserélik. Tehát az euró nagy mennyiségben a jegybanknál halmozódik fel, a bankok pedig forintot kapnak érte. A deviza csere ügylet elméletben egyszer lezáródik, azaz vissza kell adniuk a jegybanknak az eurót, de az elmúlt években folyamatosan növekedett a jegybanknál lévő euró állomány és továbbiakban sem várható, hogy leállna a felhalmozás. Így amikor szükséges, a jegybank felhasználhatja a forint árfolyamának erősítésére. A deviza swap tehát a forint erősödését gfékezi, mivel nem kerül átváltásra azonnal az euró, később pedig tetszőleges időpontban erősítheti a központi bank, vagyis az MNB a forintot a deviza csere ügylet lezárásával.

MNB elnök kép bejegyzésbe

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank első embere nem egyszer mozgatta meg a forintot a szavaival.

 

Spekuláció

Természetesen a bankok, vállalkozások, és a lakosság is érdekelt a forinttal való kereskedésben. Ennek a jelentősége akkor válik naggyá, ha valamilyen sztori / hír van a forint piacán, ami sok befektető figyelmét felkelti. A spekulánsok többsége ilyenkor jellemzően tőkeáttételt használ, ahol a pozíciók tartása után swap-et, vagyis kamatot fizetek (a forint gyengülésére játszók) vagy kapnak (a forint erősödését célzó ügyletek után). Figyelni kell a kamatszintre, ugyanis a magasabb kamatláb mellett drága mulatság a forint shortolása! Értelemszerűen a egy magasabb kamatszint esetén a kapott napon túli kamat is magasabb lesz, így a magas kamatnak itt megmutatkozik a forintot védő hatása.

 

HOGYAN KERESHETEK PÉNZT A FORINT ERŐSÖDÉSÉBŐL / GYENGÜLÉSÉBŐL?

Az forintra történő spekuláció alapja, hogy ha a forint gyengülésére számítunk, akkor eurót kell vásárolnunk, azaz euróban kell tartanunk a pénzünket. Ha pedig úgy gondoljuk, hogy gyengülés véget ért és a forint erősödni fog, akkoraz eurót el kell adnunk és forintot kell tartanunk. A fenti műveleteket valutaváltással (pénzváltó, utazási iroda, bank) vagy devizapiaci spot ügyletekkel végezhető. Az első verzió igencsak költséges, az utóbbinál általában 50 fillér a vételi és az eladási árfolyam közti különbség, vagyis a spread. Természetesen a devizapiaci-, más néven forex kereskedést ajánlom, illetve vállakozások esetében jó megoldás lehet a treasury szolgáltatás is.

Az EUR/HUF-nak szépen kirajzolódnak vételi és eladási zónái, így én szintkereskedést folytatok ezen az instrumentumon. Többek között ezt is felfedem a 2018. október 12-13-án , Budapesten tartandó “Lépj a piacra!” kezdőknek szóló tőzsde tanfolyamon. Amennyiben július 31-ig jelentkezel, hogy bebiztosítsd a helyed, 30%-os early bird kedvezménnyel jutalmazlak meg! Kattints ide a részletekért! 🙂