MI DOMINÁLT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN?

A 80-as évek második felétől rengeteg ázsiai és kelet-európai munkavállaló szabadult a világgazdaságra, ami természetes módon lenyomta a fejlett országokban a reáljövedelmeket, ezáltal az infláció tartósan alacsony tudott maradni. Ennek következtében a kamatokat világszerte le lehetett faragni, ami önmagában is jelentős megtakarításokat eredményezett a vállalatoknak. Ezt leginkább az árazási mutatók (például P/E ráta) reprezentálták. Az olcsó munkaerő miatt egyébként is magasabb lett a profitábilitás, hiszen több maradt a részvényesek zsebében, a munkásoknak pedig értelemszerűen kevesebb jutott.

 

A TRENDFORDULÓT KÉT, EGYMÁST ERŐSÍTŐ TÉNYEZŐ VÁLTHATJA KI

2017 második félévére eljutottunk odáig, hogy csaknem minden cég – ágazattól és profiltól függetlenül – komoly munkaerőhiánnyal küzd. Szerintem ez lehet az egyik fő kiváltó oka egy esetleges részvénypiaci trendfordulónak.

A másik ok pedig egy eddig még sosem látott tényező, az úgynevezett megalapozatlan bizakodás. Olybá tűnik, hogy a tőzsdei befektetések egyik aranyszabálya, miszerint olyan vállalatok papírjait illik bezsákolni, amelyek képesek – növekedést is garantáló – profitot termelni, érvényét veszítette volna. Csak nekem tűnt fel, hogy a spekulánsok többsége olyan vállalatok részvényeit kezdte el felhalmozni az utóbbi 1-2 évben, amelyek veszteségesek és senki sem tudja, hogy képesek lesznek valaha is nyereségbe fordulni? Ezek a befektetők azzal “takaróznak”, hogy ezek a cégek forradalmi technológiával rendelkeznek és rövidesen világmegváltóként fognak tetszelegni. Mire is gonolok itt pontosan? Vizsgáljuk meg az Amazon, a Netflix vagy a Tesla pénzügyi mutatóit, hát nem túl elragadtató… Ezek a vállalatok képesek voltak az elmúlt években drágulni, annak ellenére, hogy nyereséget termeltek volna.

 

MI VAN A HÁTTÉRBEN?

Vegyük először a munkaerőhiányt. Mindig az az értékes, ami nincs vagy kevés adatik belőle. A munkaerő tehát várhatóan felértékelődik, ennek nyomán emelni kell a béreket, ami egyrészt profitráta csökkenést eredményez, másrészt szükségessé teszi a vállalati beruházások növelését, hiszen az egyre dráguló munkaerőt – a mesterséges intelligencia és a robotika révén – megpróbálják részben gépekkel kiváltani. Eközben azonban az emelkedő jövedelmek emelkedő fogyasztói árakhoz, azaz gyorsuló inflációhoz vezetnek majd, ami magával vonja a kamatemelések szükségességét is. A magasabb kamatszint azonban alacsonyabb árazási mutatókat fog jelenteni az egyes részvények számára, a vállalati profitnövekedés pedig várhatóan elmarad a GDP bővüléstől. Ez nem jelent mást, minthogy a következő egy-két évtizedben a profitbővülés éves átlagban a nulla közelében maradhatnak, miközben az árazási mutatók lejjebb kúsznak, így a részvények nominális hozama sem lehet nagyon több, mint nulla! A kötvények is várhatóan hasonló sorsa juthatnak, vagyis szintén alulteljesítők lesznek egy emelkedő kamatkörnyezetben, így ebben a típusú invesztícióban sem lesz potenciál. Lehet, hogy jövedelem alapú megosztottság is egyensúlyi állapotba kerülhet, ugyanis több marad a munkásoknál, a nagy megtakarításokkal és befektetésekkel rendelkezők pedig jelentős vagyoncsökkenést fognak elszenvedni. Ennek következtében a középosztály megerősödhet, a gazdagok pedig megfogyatkozhatnak.

A másik tényező, a megalapozatlan bizakodás kiváltója pedig a mérhetetlen emberi kapzsiság. Értem én, hogy az emberek többségének elege van a megszokott blue chip-ekből, de ez akkor is nonszensz. A részvénypiacokon a fundamentumok sokkal erősebben dominálnak, mint bármely más piactípuson. A fundamentális elemzés pedig főkönyveken, mérlegeken, beszámolókon, negyedéves jelentéseken, stb., vagyis száraz, objektív tényeken alapszik. Ezt pedig nem lehet kicselezni…

Netflix kép bejegyzésbe

A Netflix stream szolgáltatása alátehet a moziknak, de egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja.

 

Értetlenül álltam a Netflix bejelentése és annak következménye előtt: a cég lenyilatkozta, hogy dollár milliárdokat költ a következő öt évben új tartalmak fejlesztésére, ezért cash flow-ja továbbra is erősen negatív lesz. A wall street-i elemzők és brókerek lelkendeztek és pakkokban vásárolták a streamer papírjait. Elfogadom, hogy a tőzsde gyakran képes meglepetést okozni, mi több groteszk, ellentmondásos szituációkat teremteni, azonban ez a paradoxitást valahogy nem veszi be a gyomrom:

 

“Hogy a fenébe fogadhatja el egy felelősségteljes, körültekintő befektető, hogy a Netflix miliárdokat ver el olyas valamire, amiről azt sem tudjuk, micsoda, és jó eséllyel nagy bukások is lesznek benne?”

 

Valami hasonló fogalmazódik meg bennem a kryprodevizákkal kapcsolatban is: őrült hype, de mire föl? Nemzetközileg is elfogadott, hivatalos fizetőeszköz? Nem! Majd, ha rábólintanak a jegybankok és – a valutákhoz hasonlóan – napi használatba kerülnek, akkor mehet a long! Ja, hogy véges mennyiség áll belőle rendelkezésre és nem lehet (mesterséges módon) likviditásbőséget előidézni a digitális pénzek terén? Amennyiben lehetőség nyílik arra, hogy – a QE (mennyiségi lazító) programokhoz hasonlóan – teríteni lehet piacokon, akkor lehet püfölni a buy gombot! Addig viszont egy nyamvadt dollárt sem vagyok hajlandó beleinvesztálni a szuperdevizákba.

 

MIKOR FORDULHAT A TREND?

Ebben a környezetben a passzív, ‘buy and hold’ stratégiák, miszerint beleülünk, aztán úgyis profittal szállunk ki, nem fognak működni. Azok tudnak pénzt keresni, akik a rövidtávú fellendüléseket és összeomlásokat meg tudják lovagolni. Ez nem lesz egyszerű, és törvényszerűen a befektetők többségének nem is sikerülhet.

Véleményem szerint egy átmeneti időszakot élünk, ahol a QE és az alacsony kamatkörnyezet még égetik a tartalékokat, miközben lassan megindul a bérnövekedésből fakadó inflációs folyamat. Legfeljebb egy évet adok, hogy a bikapiac kitombolja magát, ami addig tart, amíg az infláció látványossá nem válik, és a kamatemelési ciklus is határozottan megindul. Ez az egész olyan, mint a klímaváltozás: lassan történik, de elkerülhetetlen és elemi erejű…